Az üzleti terv a vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze és az elképzelések megvalósítási lehetőségeit elemzi.

Az egyén akkor dönt vállalkozás mellett, akkor biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, akkor  vállalja a pénzügyi, pszichikai és szociális kockázatot, ha megkapja mindezek ellenében a pénzügyi jutalmat és a személyes megelégedettséget.

Ezért a vállalkozásba való belekezdés előtt elengedhetetlen, hogy a vállalkozó üzleti tervet készítsen, amelynek alapvető funkciója az, hogy a jelenlegi és a jövőbeni feltételezések számbavételével az életképesnek minősített üzleti elképzelést pontosítsa, az eredeti elképzelést mintegy cselekvési programmá fejlessze.

Üzleti tervet készíteni nem könnyű feladat, mégis azt tanácsoljuk, hogy a tervet a vállalkozók saját maguk készítsék el, hisz így folyamatában kénytelenek végiggondolni vállalkozásukat, s ennek eredményeképpen sokkal tisztábban láthatóvá válik, hogy hol vannak a leendő vállalkozás gyenge és erős pontjai, lehetőségei és veszélyei.

A kétkedés, bizonytalanság csökkentése érdekében célszerű szakemberek segítségét igénybe venni.

A jogász segíthet annak eldöntésében, hogy
•    vásároljon, vagy béreljen üzletet,
•    milyen jogi formát válasszon tevékenységéhez,
•    hogyan tárgyaljon hitelezőjével, vagy a pénzügyi intézményekkel,
•    milyen szerződéseket kössön, beleértve a társakat is,
•    hogyan rendezze munkaügyi problémáit, és
•    miként oldja meg konfliktusait.

A könyvszakértő
•    felülvizsgálja indulási költségeit,
•    előkészíti és elemzi pénzforgalmát,
•    hitelkérelmeket dolgoz ki,
•    kialakítja a könyvelési rendszert és
•    visszaigényli az adókat, kihasználja az adókedvezményeket.

A pénzügyi tanácsadó tájékoztatást ad arról,
•    miként tehető nyereségesebbé vállalkozása,
•    hogyan alakulnak az általános gazdasági feltételek, és
•    milyen pénzügyi forrásokhoz juthat a vállalkozó.

A szakmai kereskedelmi társaságok, kamarák révén:
•    tájékoztatást nyerhet más vállalkozásokról, összehasonlításokat tehet,
•    változási tendenciákat tanulmányozhat,
•    megismerheti a legújabb marketing stratégiákat,
•    ötletekhez juthat.

Az üzleti terv birtokában a vállalkozók még egyszer mérlegelhetik, hogy érdemes-e a tervezett vállalkozásba belekezdeni. A vállalkozás beindulása után – ha a tervet összehasonlítják a tényleges adatokkal – megállapítható, hogy mennyire tértek el a tervezett elképzelésektől. Amennyiben  a tervhez képest túlságosan nagy eltérés /veszteség/ mutatkozik, lehetővé válik az üzleti vállalkozás megszüntetése vagy átalakítása /megmentése/.
Figyelembe véve az üzleti terv célját, kívánatos a terv elkészítése induló vállalkozásnál, hisz így a vállalkozás sikerének esélyei növelhetők.

Amennyiben a vállalkozás tőkeszükségletének biztosításához külső források bevonására is szükség van, ez megalapozott üzleti terv nélkül nem is valósítható meg, tehát ekkor kötelező az üzleti terv elkészítése.

Kötelező az üzleti terv elkészítése akkor is, ha valamilyen pályázaton szeretnénk részt venni és a pályázati feltételek előírják az üzleti terv benyújtását. Gazdasági társaságok alapításánál a tőketulajdonosok pontosan szeretnék tudni, hogy mire adják oda a pénzüket, s elsősorban a menedzsmentet és a piaci tervet /részesedést/ vizsgálják. Az a céljuk ugyanis elsősorban, hogy tőkerészük értékben növekedjék. Ez két tényezőn múlik: a piaci részesedésen /lehetőségeken/ és az azokat kihasználni képes, hozzáértő vezetőkön. A bankokat elsősorban a vállalat jövőbeni fizetőképessége, valamint az adott biztosítékok érdeklik, ezért a bank pénzügyi szakemberei főleg a likviditási tervet és a nyereség-veszteség számításokat vizsgálják felül.