Ez az üzleti terv legrészletesebb fejezete. Tartalmazza az összefoglalásban és a bemutatkozó részben tömören ismertetett megállapítások, célkitűzések, fejlesztési elképzelések részletes kifejtését, az elbírálók számára szükséges adatokat, táblázatokat.

A vállalkozónak a megvalósíthatósági tanulmányban foglaltak révén működésbe kell hoznia a megszerzett erőforrásokat. Ehhez – röviden összefoglalva – az alábbiakat kell tennie:
Elő kell teremteni és kezelni kell a tőkét (pénzügy), embereket kell alkalmazni (személyügy).

Meg kell indítani a haszonszerző tevékenységet, amelynek kiinduló pontja a fogyasztó. (Piacorientált szemléletben minden a fogyasztóval kezdődik). Ezért ötleteket kell gyűjteni a fogyasztóktól és egyéb forrásokból, csapatmunka keretében az ötleteket értékelni kell és közülük ki kell választani azt a legjobb ötletet, amely a termék/szolgáltatás fejlesztés alapját képezheti (marketing).

Ha a vállalat törekvése sikeres új termékek létrehozása, kiegyensúlyozott technológia- és piaccentrikus kutatással és fejlesztéssel (K+F) kell meg-valósítani az innovációt. Ezért integrált termékfejlesztést kell végezni a tényleges termékfejlesztési folyamatot megelőzően a prioritások, a célkitűzések és a tervek kialakítása során, a termékfejlesztés minden szakaszában, valamint a termék piacbevezetése utáni időszakban (ideértve az eredmények értékelését és az új termékek további finomítását).
Biztosítani kell a termékek megtervezését (T) és új gyártási eljárások kialakítását (M), a termelés műszaki előkészítését és felügyeletét (műszaki-technológiai tevékenység).

A vállalkozáshoz szükséges eszközöket a kívánt mennyiségben, méretben, minőségben és időpontra a szükséges és elegendő ráfordítással be kell szerezni (anyaggazdálkodás-beszerzés-raktározás).
A termékeket megfelelő mennyiségben, megfelelő időben és megfelelő költségekkel le kell gyártani (termelés).

A legyártott termékeket értékesíteni kell, szoros figyelemmel kísérve a vevők reakcióit és a termék javításával kapcsolatos javaslatait, ellátva a szerviz és garanciális feladatokat. Ezt a feladatot ugyancsak a marketing keretében kell ellátni (marketing-értékesítés).
Mindehhez szükség van az emberi és anyagi erőforrások összehangolására, az üzleti vállalkozás vezetésére.

A vezetés a feladatait – a munkamegosztás keretében – számos tevékenység (vezetési funkció) ellátásával oldja meg. Ezek például: a tervezés, a szervezés, szabályozás, ellenőrzés, ösztönzés, minősítés, nevelés stb.

A piac követelményeinek megfelelő gazdálkodási elvekkel működő vállalkozás vezetésének döntéseit megalapozó tervezési-, elszámolási- és információs rendszer kiépítésére van szükség, amelyben az információ szolgáltatás biztosítja a tervezési és ellenőrzési rendszer koordinált működését, elősegítve a környezeti változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást és megteremtve a vállalati részfolyamatok koordinált együttműködését (controlling).

Célszerűen a controlling keretében kell kiépíteni a vezetésorientált számviteli rendszert, amelyet megfelelő eszközrendszerrel (hardware és software) bíró vezetésorientált információs rendszer támogat. Erre a két részrendszerre támaszkodva kell megvalósítani a tervezési és ellenőrzési rendszert (ideértve a stratégiai tervezést is, kellő információ-kiegészítéssel).

Iparágelemzés

Ebben a fejezetben arra a kérdésre kell választ adnunk, hogy az az iparág, ahol elindulni kívánunk, milyen várható piaci terjedelmet, trendet, dinamikát jelent a vállalkozás számára.

A vállalkozás környezete rendkívül összetett. A piaci mozgások nem számíthatók ki pontosan.

Ennek ellenére a vezetők egyik legfontosabb feladata, hogy megkíséreljenek megbízható képet alkotni a piaci folyamatokról, azok várható alakulásáról. A jövő piacának előrejelzéséhez mindenek előtt a jelenlegi piaci helyzet alapos ismerete szükséges.

A vállalkozó piackutatási tevékenysége révén szerez ismereteket a piac egészéről, az eladókról, az árakról, a vevők és az eladók kapcsolatáról.

A piacok kiszélesedése, a vásárlói igények specializálódása lehetetlenné teszi, hogy egy vállalkozó átfogja termékeivel/szolgáltatásaival az egész piacot, illetve valamennyi vásárló igényét kielégítse. Ezért a piacot „fel kell osztani”, azaz meghatározni, hogy termékével/szolgáltatásával mely vásárlói csoportot célozza meg. (Célpiac.)

Piacorientációnak nevezzük a piac különböző csoportokra vagy vevőkre bontását (akik valószínűleg különböző terméket/szolgáltatást és/vagy marketing-mixet igényelnek).

A piacszegmentáció a vállalkozó előtt álló lehetőségeket tárja fel. A vállalkozónak tehát értékelni kell a különböző szegmentumokat és meg kell határoznia, hogy hány szegmentumot és melyeket akar kiszolgálni. Természetesen ehhez állandóan szem előtt kell tartani saját céljait és forrásait, és a szegmentum(ok) profitlehetőségeit meg kell becsülnie.

A piac lefedésének döntésére a vállalkozó erőforrásai, a termék/szolgáltatás homogenitása, a termékéletgörbe szakasza és a versenytársak marketing-stratégiája hat.

A piacok ilyen típusú megcélzása meghatározza a vállalkozás verseny-társainak körét is. A vállalkozónak kutatnia kell a versenytársak pozícióját és dönteni kell a legjobb pozícionálásról.

A pozícionálás a vállalkozás imázsának és értékének tervezését jelenti, mégpedig úgy, hogy ezáltal a célpiac fogyasztói megértsék és méltányolják a vállalkozás versenytársakkal szemben elfoglalt helyét. A pozícionálás a következőkből áll: a megszerezhető versenyelőnyök meghatározása, a legjobb előny kiválasztása és a kiválasztott pozíció hatékony jelzése a piacon.