A valós helyzethez igazodó stratégia kidolgozásához elemezni kell a helyzetet és – a politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai környezet várható alakulásának előrejelzésére építve – át kell tekinteni a fejlődési lehetőségeket, a hozzáférhető erőforrásokat; értékelni (diagnosztizálni) kell a meglévő erőforrásokat-képességeket, meg kell határozni az elérhető versenyelőnyöket; a lehetőségek és fenyegetések, erősségek és gyengeségek (verseny-előnyök) alapján ki kell alakítani a vállalkozás jövőképét, meghatározva a tevékenység központját (mit?) és a megcélzott piacot (kinek? – mennyiért?). Végül meg kell választani az alkalmas (alap)versenystratégiát.

Piackutatás. A piac szegmentálása

A legelső kérdés, amelyre a vállalkozóknak felelnie kell, nem az üzletre, hanem a piacra vonatkozik. Ilyen kérdésekre kell választ találnia:

-    Mi a tervezett üzletem tárgya (a lehetőség)?
-    Milyen szükséglet kielégítésére vállalkozom?
-    Milyen réteg fogja fogyasztani termékemet vagy szolgáltatásomat?
-    Mennyire fizetőképes ez a réteg, különösen ott, ahol az üzletet megnyitom?
-    Milyen mértékű konkurenciával kell számolnom?
-    Milyen fontosabb lépéseket kell tennem konkurenseim legyőzésére (de legalábbis arra, hogy a piac egy részét elhódítsam tőlük)?

Az üzlet tervezése tehát piackutatással kezdődik, annak a piacnak – pontosabban piacoknak – a jellegzetességeivel kell tisztába jönni, amelyeken a vállalkozás működni fog.

Piackutatással fel kell deríteni az alkalmas célpiacot (olyan piacszegmentumot – szeletet, amelyre nézve megállapítható, hogy abban a fogyasztó más magatartást tanúsít, mint a piac egyéb szegmenseiben), meg kell becsülni a szóba jöhető vevők számát (azt, hogy milyen árak mellett, milyen valószínűséggel lesznek a vállalkozás vevői), végül az értékesíthető mennyiség várható nagyságát.

A kockázat és hozam meghatározásában a piac nagysága és a lehetőség időtartama az elsődleges szempont. A kockázat a piacra, a versenyre, a technológiára és a bevonandó tőke nagyságára vonatkozik. A tőkenagyság alapul szolgál a hozamok és jövedelmek számításához. Egy adott lehetőség hozamát és hasznát minden lehetséges későbbi eshetőség fényében is mérlegelni kell.

A környezet jövőorientált elemzése

A környezet jövőorientált elemzésének a célja a stratégiai sikertényezők meghatározása. A stratégiai sikertényezők fejezik ki, hogy mely területeken kell a vállalkozásnak erősnek lenni ahhoz, hogy életben maradjon és fejlődni tudjon.

Az elemzés során fel kell mérni a vállalkozó (a tervezett vállalkozás) erősségeit és gyengeségeit, a környezet adta lehetőségeket és veszélyeket. Az erősségek jelentik azt az alapot, amelyre a vállalkozás sikere építhető. A gyengeségek az üzleti tervezés során orvosolhatók.

Becsülni kell a környezet adta lehetőségek és veszélyek fejlődési tendenicáit. Fel kell deríteni, hogy milyen tényezők teremtik meg a lehetőségeket, (technológiai fejlődés?, piaci változás?, politikai változás?, a gazdasági szabályozórendszer módosulása?) és ezeknek milyen méret- és idődimenzió felel meg.

Az értékelésnek ki kell terjednie a sikertényezők érvényességi idejének mérlegelésére, a vélt és valóságos értékekre, a kockázatra és a hozamra, a vállalkozó személyes készségeihez való illeszkedésre és a versenykörnyezetben várható kivételes előnyökre.

A környezet jövőorientált elemzésének időhorizontja (és így a stratégiai terv időhorizontja is) az innovációk (újítások) megvalósításának időszükségletétől és az inflációs rátától függ. A gyakorlatban többnyire nem haladja meg a 3-5-7 évet.

A környezet jövőorientált elemzéséhez alkalmas módszer a SWOT-elemzés. A SWOT a gyenge pontok, erősségek, lehetőségek és veszélyek angol nevének
(Strenghts, Weaknesses, Opportunities, Threats) kezdőbetűiből kialakított betűszó a stratégiai elemzés minden jelentős tényezőjét tartalmazza.